Nah megvolt Kukucs is. Azért írok csak most, mert vizsgaidőszak van, meg közben töröltem magam a klubról, voltunk Salgó rallyn, stb, szóval nem unatkoztam. Mindent sikerült teljesíteni, amit kitűztem magamnak: Kázmér egyben ért haza (viszonylag), készültek látványos fotók (köszi Imi), és még Sandra is élvezte. Ja meg én is.
Az odaút elég érdekes volt, icipicivel később értünk oda, mint ahogy terveztük, többek közt el is számoltuk magunkat, nem is találtuk a versenypályát, meg BG is gyönyörű állapotban kászálódott le hajnalban a koliból, bő 20 perc alatt. De odaértünk, lespanoltunk mindenkivel, neveztünk, felszereltük a kamerát, elindultunk az első edzőkörre. Az első kanyarban kiderült, hogy Visonta óta semmit nem fejlődtek a gumik tapadásügyileg, ellenben az orrtolás eltűnt. Úgy dobálta a seggét, mint egy maláj k.rva Abraka Dabra Al Marha Nagya Phasza olajsejk születésnapi partyján. Az első kör után egyszercsak nem volt erő, 3 henger viszont igen. Zsír, Visontát is 3 hengerrel kezdtük, akkor az egyik gyertyáról esett le a gyújtókábel. Most az elosztónál adta meg magát, de olyan szinten, hogy Pisszu rendbetételi akciójára csak egy elszakadással válaszolt. Nem baj, jó skodásnál mindig akad kalapács és szigszalag, ez utóbbit fel is használtuk instant módon. Simply clever. Kese kitalálta, hogy adjunk még rá előgyújtást, mire megkérdeztem, hogy hová, lassan már fordítva indul el a motor... Akkor kitalálta, hogy vegyünk vissza belőle, na ez már többet használt. Közben a belőle és Pisszuból verbuválódott szerelőgárdám megfeszítette utolsó erejét és a gázbowdent, így már majdnem félgázt tudtam nyomni. Mintha menne az autó... Második edzőkör, nézmá, ez megy, na akkor rúgjukneki, csak kétszer jártunk a füvön, nem is volt annyira veszélyes.
Ekkor már kezdett Sandrában is realizálódni, hogy nem biztos, hogy a mai napot az időre autózásnak fogom szentelni. Bennem hasonló kép épült fel, azzal az apró különbséggel, hogy én a próbáljunk-az-úton-maradni-autózás híve lettem hirtelen. Telt-múlt az idő, aztán egyszercsak el kellett indulni az első gyorskörre. Mint utólag kiderült, ez lassabb volt, mint az összes többi, de legalább vigyorogtunk végig, én meg ellenőriztem, hogy ha 90-el leesek a pályáról, egyben marad-e a futóművem. A jelek szerint túlélte.
Közben Pusinak beállt a vízpumpája, elrohantak Gyulával egy tartalékért (persze mindig mindenből van tartalék). Ja, amúgy csak nekem tűnt fel eddig, hogy Pusiról minden rendezvényen készül rohanós kép?
A két mért kör közötti szünetben páran még jól leoltottak, hogy életveszélyesen vezetek. Mondjuk ebben lehet valami, csak én nem érzékeltem. A fizika azért van, hogy beüljünk az autóba, és kiröhögjük. Na jó, azért nem. Úgyhogy sírós bociszemekkel megígértem Sandrának, hogy az utolsó 3 körben megpróbálunk íven menni, ami többé-kevésbé sikerült is.
Volt egy borzalmasan nagy hibám, vagyis kettő. Az egyik vezetéstechnikai volt, az egyik hátsó jobb3-ban alig tudtam megfogni az autót, legalább 2 másodperc ott maradt, a másik pedig az, hogy sajnáltam már Kázmért szétpörgetni, úgyhogy végig harmadikban mentünk, kettőbe csak a célegyenes elején raktam vissza. Ennek eredménye újabb súlyos másodpercek a kigyorsításoknál. De akkor már nem érdekelt semmi, jó volt, élveztük, és nem estünk le a pályáról. Eredményhirdetés megvolt, ezúton is gratulálok a győzteseknek.
Jah, az előző postban említettem, hogy mindenféle madarak csörömpöltek mindenféle slickekről. Nade hogy ennyiről?... Szinte több autón láttam slicket, mint utcai gumit... Mi meg kimentünk próbálkozni a 11 éves Continentalokkal... LoL. Egyébként a pályát átépítették, nekem őszintén szólva nagyon nem tetszik így a hátsó rész. A balos-jobbos-balos sikán helyett beraktak egy törést, ami elvileg lassító, de ha úgy esik bele az ember, ahogy nem kéne, akkor ott hagyja az árokban a fél autót... Technikás, nem mondom, csak autógyilkos as well.
Mindent összevetve jó kis verseny volt. Ja, meg belém tolatott a rajtnál egy Corollás phasz, de hálisten nem lett nagy baja Kázmérnak. A gyereknek annál inkább lett volna, ha Sandra nem nyugtat meg...
Verseny után be lehetett menni bohóckodni még egy kicsit a pályára, akkor már nem rúgtam neki annyira, csak kvázi levezetésként mentem pár kört. A második körben érdekes dologra lettem figyelmes: Pusi kocsija az út szélén, Pusi a kocsi mellett, BG a kocsimellettamásikoldalon, bal hátsó kerék meg nincs. Féltengely - goldolta Stirlitz, de nem az volt. A kedves gumisemberke nem húzta meg rendesen a kerékanyákat, Pusi meg főleg nem. Szóval kerék hol volt, hol nem volt. Szerencséjére Kikáék kukáztak valahonnan egy pótkereket, én meg leltem a hamutartóban 4 kerékanyát (Pusinak tényleg lottóznia kéne), úgyhogy haza tudott jutni valahogy.
Hazafelé kímélő üzemmódban közlekedtünk, csak a mogyoródi emelkedőn huzattam ki egy kicsit, nehogy már ellustuljon a szekér...
A verseny mérlege: két vigyorgó arc, egy negyedik hely, fél centi gumi minusz, gyertyakábelen fél méter szigszalag plusz, benzinfogyasztást inkább hagyjuk...
Sandrának köszönöm szépen az együttműködését, a sisakot, a kamerát, meg azt, hogy megint túlélt mellettem 12 elmebeteg kilométert :)
Folytatás Visontán elvileg, majd meglátjuk.
Onboard felvételek a versenyről:
Csapatós:
Időremennipróbálós:
És bigbeni összefoglalója a versenyről, 2:10-nél érkezünk slow motion üzemmódban, majd dobjuk el a vasat:
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése