Híres-e vagy?

Amikor ZH-ra készül az ember, hajlamos bármit, de tényleg bármit megcsinálni, ami nem a tanulással kapcsolatos, és hirtelen rádöbben, mennyi ideje van még mindenre, amit az elmúlt hetekben elmulasztott. Ezen mulasztásaim közé tartozott BiGBeni holnapjának csekkolása is, amit most hirtelen felindulásból megtettem. És mit látok a jobb oldali banneren? Vagyis inkább kit?


A helyes megfejtőnek fel tudok ajánlani egy helyes megfejtésért járó "helyes megfejtés" feliratot.

(Update: nálatok látszik a kép?...)

Őszinteségi roham

Megtört a jég, megtört éntazis, amire már évszázadok óta vár az emberiség: lezajlott az első hivatalos gödöllői Skoda találkozó. Pusi már leírta az élményeit résztvevői szemszögből, de annyira profin alkalmazta a Maybenyelv 2.0-t (nem, nem olyan, mint a macskanyelv), hogy innentől kezdve már nincs értelme semmiféle szóviccel és egyéb galád tettekkel büntetnem az olvasóközönséget. Egyébként amikor egy focimeccsen könyveket osztogatnak, abból lesz az olvasóközönség. Tehát akkor megpróbálom valahogy rendezői szemszögből is leírni a vasárnapot, viszonylag élvezetes formában.


Először is köszönjük szépen mindenkinek, aki eljött, hogy jelenlétével emelte a rendezvény színvonalát. Másodszor pedig vissza kell fognom magam, hogy ne köszöngessek végig mindenkinek mindent, mert ezt már megtettem máshol, pedig nagy a kísértés. De azért köszi. Szóval a lényeg...

Amikor Kese barátommal megálmodtuk ezt az egész találkozósdit, úgy gondoltuk, hogy jó esetben lesz 8-10 autó, nagyon jó esetben nem fog szakadni az eső, még jobb esetben a georallyn is lesz pár induló. Ugyebár egy rendezvény sikere nem csak a rendezésen múlik, sokkal inkább az egyéb körülményeken, amiket alább részletezek is:

Szép idő: Nem tudom, hogy sikerült így kifogni, de tény, hogy az év eddigi legszebb napján gyűltünk össze a Tesco parkolóban. Amikor fél év után végre süt a nap, alapban jobb kedvük van az embereknek, aktívabbak, élvezik a napfényt, az UV sugárzást, a bőrrák kezdeti jeleit.


Résztvevők: Rajtuk múlik a hangulat nagy része, vagyis Rajtatok, akik eljöttetek. Nagyon aktívak és pozitívak voltatok, innentől kezdve már nehéz lett volna elrontani. Ezen kívül általános szabály, hogy minél több jókedvű ember van egy rendezvényen, annál jobb a hangulat. A várt 8-10 autó helyett befutottatok harmincvalahány kocsival (és egy robogónak álcázott harci ütvefúróval), az offos személygépjárműveket nem számolva. Ez még hagyján, de a georallyn is 12 autó indult, ami figyelembe véve, hogy egy autóban minimum 2-en, de sok esetben 3-an, sőt, 4-en ültetek, ez azt jelenti, hogy körülbelül 30 embert sikerült megmozgatnunk. Schobert Norbi sem csinálhatná jobban. Ez azért óriási szó (SZÓ), mert emlékeim szerint a nemzetközi találkozón sem vettek részt sokkal többen a georallyn, pedig ott sokszor ennyi ember tette tiszteletét.


Körülmények: félelmünk, miszerint a rendőrbácsik cigánypecsenyét fognak sütni az átalakítási engedély nélküli, levett rendszámos, felgyújtott autók lángjánál, alaptalannak bizonyult. Békén hagytak mindenkit, teljesen normálisak voltak. Ezen kívül még a forgalom sem volt veszélyes, pedig Gödöllőn bármikor képes dugót okozni egy eltévedt oposszum, vagy ágyúgolyó. Nem jött oda kötekedni senki, mindenki kulturáltan szórakozott, nem voltak összetűzések, balhék, meg úgy általában semmi, ami beárnyékolhatta volna a találkozó hangulatát.


Személyes kedvencem, taxis dizájnnal még nagyobbat ütött - de ezzel Pusi már megelőzött...

Szóval nagy szerencsénk volt mindennel, ezért a szervezésre nagy szerényen 10/8 pontot adok magunknak (voltak azért apróbb hibák), minden más 10/10-esre sikerült, leszámítva az ajándékozást. Hát gyerekek, komolyan... A kötélhúzásra és a puzzle-ra idő alapján maximum 12-12 pontot lehetett kapni, az összidőre szintén 12-t. A KRESZ teszt 10 pontos volt, Zsolti autójáról a plusz kérdések 3 pontot értek összesen, ezen kívül az itinerhez mellékelt lap hibátlan kitöltése 30+3 pontot ért. Áááá, biztos nem lesz holtverseny, ki van zárva, ugyanmár, dehogy. Persze, hogy az összesítés végén 6 csapat állt a dobogó első 3 fokán... Erre nem számítottunk, úgyhogy a 3. helyezetteknek sajnos nem jutott ajándék, nem tudtunk mit csinálni, tényleg sajnáljuk. Jövőre egy fél Ifányi cuccal készülünk, ha találunk szponzort, ígérjük.



"Kussmá, megyek!" - Pusi ezt is elhalászta előlem...

Ezt leszámítva ennyire boldogan nagyon régen értem már haza. Jó volt látni, ahogy gyülekeztek, egyre többen vagytok, jó volt látni a nevető arcokat, az eltorzult fejeket az itiner láttán, a lelkesedést, a barátokat. Örülök, hogy több embernek is ez volt az első találkozója, és azt mondták, mindenképpen el fognak menni a többire is. Örülök, hogy a régebbi arcoknak is tudtunk újat mutatni, és nagyon jól esett, hogy ennyire pozitívan álltatok hozzá az egészhez. Jövőre, ha van kedvetek, ugyanitt (ez még nem biztos), ugyanekkor (ez sem)!

További képek itt és itt.

Első gödöllői Skoda találkozó


Tudom-tudom, ígértem Kázmérról egy írást (holnapra, de melyik holnapra?...), de már megint csúszásban vagyok, bár most már végre elárulhatom, hogy miért. Na jó, inkább csak erre fogom. Szóval a lényeg, hogy Kese barátommal 2010. április 24-én 14 órai kezdettel irrrrrtózatos vehemenciával nekiesünk az első gödöllői Skoda találkozónak, ami már elég régen dédelgetett álmunk volt. A gyülekező helyszíne a Tesco parkoló, onnan indítjuk majd a georallyt és az egyéb finomságokat. Az ajándékok biztosításáért köszönetet szeretnénk mondani a Patócs Autóháznak, a matricákért Imikének, a meglepetés tesztért Gabinak, valamint a holnapi várható segítségéért Zsoltikának. Ezen kívül köszönöm Kesének a szervezésben nyújtott segítséget és támogatást, de ez a szöveg kezd egyre inkább olyan lenni, mintha már múlt idő lenne az egész, pedig még csak holnap kezdődik. Gyertek minél többen, szeretettel várunk minden érdeklődőt!

A váltómaffia

Az a nagy igazság, hogy el vagyok maradva, mint a borravaló, de próbálom behozni a lemaradást két villámposzttal, ami aztán lehet, hogy kanalamposzt lesz végül.
Ahogy az előző bejegyzésben is említettem, Kese barátom váltója elindult az örök vadászmezők felé vezető kikövezett, harmadrangú főútvonalon, de a fehér ló jó Skoda lévén vérfürdőt rendezve még hazahozott minket Kukucsról. A fokozatmentes automata már nem menő, nyelvújításunk gyümölcseként behoztuk a köztudatba a fokozatmentes manuális váltó fogalmát. Egyértelmű volt tehát, hogy szerezni kell valahonnan egy normális váltót, as soon as possible.
A következő hétfőn Kese be is dübörgött a házunk mögé, elindultunk a váltókerítő expedícióra, melynek első állomása a gödöllői anyaméh volt, ahol már sok kincset találtunk a közelmúltban. A barna 120-as még bent ácsorgott, dögkeselyűk keringtek a feje fölött, néha le-lecsapva, és kitépve pár vasoxidot a szívéből. A méhtelep vezetője pont kint állt az udvaron, gyorsan felvázoltuk neki a helyzetet, miszerint nekünk jó lenne egy váltó, neki meg jól jönne egy kis pénz, mire a következő párbeszéd zajlott le a felkelő Nap sugarai által bevilágított rozsdakupacok árnyékában:

- A váltót már eladtuk.
- Naneeeee. Mennyiért?
- 8000 forintért.
- AZT A SZART????
- Igen, miért, sok?
- LOÁL, na neeee, hátezkész, kösziviszlát.

Kevésbé képben lévő (tehát keret által nem határolt) olvasóink számára egy kis felvilágosítás: Jó állapotú 5 sebességes váltóért szoktak olyan 15000-et kérni, ismeretlen állapotú max. egy 10-es, a jó állapotú 4-es váltó jelenlegi piaci értéke olyan 4000 ft körül van, a szaré meg pont annyi, tehát ha az ember odakakkant valahová, már ki is van fizetve. Mindez sok esetben rudazattal együtt. Ehhez képest a 8000 forint polgári perre adhat okot, a vád: rablás, és naiv csóró Skodás személy elleni lelki erőszak megalapozott gyanúja.

Oké, ez nem jött össze, folytattuk utunkat Kerepes felé, ott is van egy szép nagy bontó, informátoraink szerint nem rég még állt bent 2 db 120-as is. A bontós forma készségesen bevezetett minket. Az egyiket már elvitték, de itt van még a másik, nézzétek, mennyire jó állapotú... Előttünk állt minden Skodás rémálma, a 870 kilónyi instant trágya. Kulissza alapján 4-es váltó, de a kulissza is lóg, mint részeg punk az iskolából, meg úgy általában az egész autó gatya. Párbeszéd:

- Akkor kéne a váltó belőle. Mennyi?
- 12000.
- 5 sebességes?
- Nem, 4.
- Nyeeeeeeeehehehehehehe bruhahahahaha, naneeeeeeee, báázzeg, fuuhhhhh.
- Kevesebbért neki sem állok a kiszedésnek.
- Kivesszük mi mindjárt. Akkor mennyi?

Hatásszünet, vártunk valami 8000 ft körüli összeget, amennyiért úgysem visszük el, de legalább jót röhögünk rajta.

- Akkor is 12000. De most vigyétek, mert hamarosan viszem az autót bezúzatni.
- Hát akkor sajnos ez a kalap szar ez a szép kis váltó is 8 napon túl gyógyuló sérüléseket fog szenvedni...

ilyen egy válltó


Egy fillért nem engedett. Viszont volt az autón egy viszonylag tűrhető állapotú első lökhárító, ami Kese barátomnak igen jól jönne, amióta elé ugrottak az oszlopok. Piaci értéke nagyjából a "vidd el ingyen" és a "hozz egy doboz cigit" között található skodaklubos körökben.

- A lökös mennyi?
- 2000.
- Mennnyiiiii? Dehát ezért még vasáron sem kap 200 forintot sem, ennyiért a kutya nem fogja elvinni. A macska sem. A pávián meg konkrétan hülyének nézi majd. Adunk érte egy ezrest.
- Nem.
- Akkor itt rohad meg. Kösziviszlát.

A kocsiba beülve röhögőgörcsünket pár pillanatra felváltotta a Kese rves sírás, ugyanis szépen lassan megértettük, miért adják le még a gyönyörű állapotú 120-asokat is bontóba. Ilyen árak mellett tényleg nem olcsóbb fenntartani, mint egy újabb autót. Meg azért erő is kell a fenntartásához, nem is kicsi. Ki tud egyáltalán felemelni egy 120-ast? Chuck Norris, kérem tegye le a kezét. NE, ne tőből! Az már megint egy másik dolog, hogy mi járhat annak a bontósnak a fejében, aki abban bízik, hogy másnap úgyis bejön valami baromállat, és pont 120-as első lökös kell neki indokolatlan hirtelenséggel, 2000 forintért. Ennek az esélye úgy 0 és -1 között van, de lelke rajta, pedig kereshetett volna egy ezrest anélkül, hogy a kisujját mozdította volna. Igazából nem kívánok neki semmi rosszat, de na...

Következő állomás a csömöri Ósün mögött lévő, Skoda bontó néven elhíresült aranybánya volt, ahol biztosan tudtuk, hogy lesz váltó, csak azt nem, hogy mennyiért.

A csömöri ÓSÜN!

A bejárat mellett szép sorjában (sorja = Kovácsoláskor, stb.: a megmunkált anyag szélének az alakítás során kitüremlő része) álltak a szebbnél szebb állapotú gépjárművek, amelyek szemmel láthatóan szebbnél szebb állapotúak voltak. Nem gondoltad volna a mondat elején, hogy ez lesz a vége, ugye? Na mindegy, lényeg, hogy volt ott egy egész patika állapotú Felicia is, 300-ért, friss vizsgával, zöldkártyával, majom fején áthidaló duplazáras ágyneműreszelékkel. Egy pillanatra meginogtam, mert ennyiért tényleg nem rossz, mászkálósnak simán elfogadnám. A vásárlástól már csak 296.000 ft választott el. 4000 forintra pofátlanság lett volna lealkudni?

Amíg nézegettem a Felit, kijött a bontós arc is, vázoltuk neki a problémát, miszerint kéne váltó, de izibe, jajdesürgős, mennyiazannyi. Mire kinyögte, hogy tízezer, Kesének megcsörrent a telefonja. Buboka alias Kocclacc volt a vonal másik végén, akinek nagyonnagyonszépenköszönjük, hogy felajánlott egy váltót teljesen ingyen és bérmálva, izé, bérmentve. Elmentette a bért, bizony. Elment, ette a bért. Mivel a váltógondunk megoldódott, volt időnk kicsit körbenézni, és beszélgetni a bontó tulajával. Bár tipikus bontós forma, de látszik rajta, hogy szereti a Skodákat, és eléggé képben van, hogy mi az érték, és mi nem. Volt bent legalább 3-4 versenyautó alapnak való kaszni, szinte rozsdamentesen, elég baráti áron. Máshol ezeket már rég szétvágták volna körömvágó ollóval.

köröm Vágó, ól lóval.

Hazafelé Kese már nem nagyon bírt magával, hiába mondtam neki, hogy nincs sok kedvem gyalogolni (deja vu?), nem halotthoz illő vehemenciával bánt a váltóval. Gödöllőn a második lámpánál nem akarta bevenni az egyest. A mozdulatból már láttam, hogy baj lesz... Bicepszegyes, nagygáz, kuplungfeldob, rátátátátátátátátátácsscscsscscscscscggzgzzzzzzzzzzzzzz. Szerencsére éppen annyira gurult még az autó, hogy csak egy kisebbfajta hegyre kelljen feltolnunk a forgalom elől. Cigiszünet, elmélyülten magunk elé bambulás, majd megérkezett a segítség. Közben LR-edt az eső is, szinte láttam a könnycseppeket szegény autó szemében... Elvontatták.


Másnap reggel elindultunk a Fastrával Bubokához, majd fél óra múlva már robogtunk is hazafelé a friss, ropogós (de remélhetőleg nem recsegős) váltóval felszerelkezve. Kese nagyanyjáék udvarán a következő kép fogadott:

Kese szépen előkészítette a terepet, kipakoltuk az új váltót, aztán megszemléltük az előző tányérkerék maradványait.


Ezen a jó kis telefonos képen nem sok minden látszik, a fogak például szinte egyáltalán nem, ám ennek oka nem csak a képminőségben keresendő, sokkal inkább a fogak számának ijesztő mértékű csökkenésében.

Az új bundás kenyeret, ami váltónak volt álcázva, 10 perc alatt a helyére tuszmákoltuk, újabb 40 perc elteltével már a féltengelyek és a lengőtokok is ott voltak, ahová az Isten is teremtette őket. Gyors ebéd után úgy éreztük, semmi nem gátolhat minket a motor berakásában. Fél óra szenvedés, rugdosás, sérvkapás után még mindig a földről bámult minket az a rohadt alutömb, sehogyan sem akart rácsusszanni a váltóra, aztán megvilágosodtunk: Az autó '89-es, tehát már 10-es furatok voltak a gyári váltóban, ami problémamentesen házasítható volt a Felicia motorral. Az új váltó viszont ismeretlen eredetű, valószínűleg régebbi, 8-as furatokkal. Kese már vette is elő a gyilkos szerszámot, ami a Szellemirtók c. filmből lehet ismerős többeknek.


Kisebb fúró nem volt, na. A tűzereje viszont elég meggyőző volt a cuccnak, 2 perc múlva már készen is álltak a feltágított lyukak (rossz, aki rosszra gondol). Az akció olyan jól sikerült, hogy a motort a kert másik végéből szinte rádobtuk a váltóra. Két pörgőrúgás, és minden a helyén. Nekem idő közben el kellett jönnöm, de azért még volt időm megcsodálni Kese fantasztikus, abszolút méretpontos csavarját, amin csak három kilométert kellett tekerni az anyát, hogy már majdnem a feléig elérjen.


Távozásomkor Kese még azon törte a fejét, hogy hogyan fogja megoldani a négyes és az ötös váltó rudazata közötti hosszbéli különbséget, de amikor este befutott a működő autóval, újra bizonyítást nyert az elmélet, miszerint a laposvas mindenre jó.


Kívánok a váltónak jó egészséget, és sok szerencsét! Holnap ha lesz időm, írok pár sort Kázmérról is, most végre van mit.