Az anyaméh csodálatos világa, avagy hogyan gányoljunk mesterfokon?

Nem kell megijedni, nem tartunk biológia órát, csak Kese barátom csütörtök délután kapott egy fülest (nem olyat - meg nem is olyat), hogy az egyik közeli méh telepre behoztak egy jajdenagyonpatika, ennilehetróla, úristenmennyirezsír 120-ast. Persze ezt a szöveget már ismerjük elég jól, de bíztunk benne, hogy még használhatóak lesznek rajta a sárvédők, a köténylemez, illetve a csomagtértető, amely karosszériaelemek Kese személygépjárművén a vezetési stílusának eddig kiaknázatlan területeiről történő tapasztalatgyűjtés során nonfiguratív formát öltöttek. Magyarul kicsit megroggyant a gép orra.

Pénteken reggel hatalmas lelkesedéssel vágtunk neki a méhecskébe vezető útnak. Az autó messziről tényleg nagyon patent volt, még közelről is pár másodpercig. Aztán jött a feketelaci feketeleves. Az ülések gyönyörűek, legalábbis a rajtuk lévő 3 réteg huzat tényleg nem volt szar, csak az alatta lévő ülésnek nevezett leprás sámlik kiáltottak gyufáért. A tetőkárpit gyönyörű bagósárga színben pompázott, amelynek okát hamar meg is találtuk a hamutartóban.


Már lassan 7 éve dohányzom, mégis majdnem nikotinmérgezést kaptam a kocsiban, nyitott ajtókkal. Na ez a kemény, nem a faláb. Konkrétan rá lehetett könyökölni a szagra. Éles szemű olvasóink észrevehetik a képen, hogy ott figyel egy ablaktörlő intervallumkapcsoló (meg egy nem rendeltetésszerűen felhelyezett fűtéscső) is, rá még később visszatérünk.

Az autó egyébként garázsban tartott női tulajdonostól származik, az ilyen dolgok azonban soha nem múlnak el nyomtalanul. Hopp, egy törött lökhárító, egy meghúzás itt, még egy ott, jé, ennek nincs teteje, stb. Egészen biztosan törve volt, mert csak a bal első és a jobb oldalsó indexbura új, de jajdeszépencsillog, vegyükcsakle.


Na mi a furcsa a képen? Hány csavar fogja a burát? Egy sem. Akkor mi fogja? Sziloplaszt. Ipari mennyiségben. Próbáltuk gyengéden levenni, nem ment. Szar érzés egy ilyen szép burát törötten látni, ráadásul eredeti Made in Czechoslovakia cucc volt... Nade nézzük akkor az oldalindexet. Könnyedén lejött, ez is szép, a tömítés is új, de valami ezen is furcsa.


Bár a képen nem látszik rendesen, de azért a fehér folt árulkodó. Igen, ez gyárilag fehér bura volt, amit átfújtak sárgára. Taps. Azért elhoztuk, jó lesz még tartaléknak.

A jobb oldali tükör is menthető volt (a balos sajnos törött, pedig egyformák voltak), nehezítésként Liaz hengerfejcsavarokkal volt felfogatva. Ezt is elhoztuk.

Kázmérban már régóta szar a bajuszkapcsolóban lévő farkasfog, ebben viszont hibátlan volt, úgyhogy elkezdtem a kormánymű borításának szétbombázását a bajuszkapcsolóhoz való akadálymentes hozzáférés megteremtése érdekében. Destruktivitásom gyümölcseként hamar lekerült a kormánypárna, ami alatt újabb meglepetés várt.


Nekem valamiért úgy rémlik, a csehek nem így hegesztették fel a kormányt. Na nem baj, könnyeimmel küszködve tovább ástam a bajuszkapcsoló felé, hamar le is került a kormányoszlopról, csak néhány ismeretlen funkciójú kábel nem engedte a további eltávolítást. Az egyik a már fent említett intervallumkapcsoló kábelezése volt, beszarásmód bekötve.


Balról jobbra haladva: menetes szár, kis anya, nagy alátét, nagy anya, biztosíték, sarura másik kábel ráforrasztva, harmadik kábel rátekerve. Bravo.

Amíg én a beltérrel küszködtem, Kese bontotta az autó elejét. Vagyis bontotta volna, ha a magát lakatosnak képzelő brontoszaurusz hülyeségéhez nem párosult volna ennyi lelkesedés. Erős a gyanúnk, hogy a sárvédőcseréhez nem vette le az úriember a lökhárítót, erre utaló jel a lökös természetellenes csavarodása, valamint a tartókonzolba beleszakadó összes csavar feltűnő jelenléte volt. Mondtam Kesének, hogy tépje le a lökösről a műanyagot, utána már könnyebb lesz hozzáférni a vashoz, hátha lejön valahogy. A műanyag lepattintásához viszont előbb le kellett volna műteni a rendszámkeretet, ami újabb problémákat vetett fel.


A rendszámot ugyanis felszögelték a keretre, ahogy a mellékelt ábrán is látható. Ilyen fejhez persze nem 30-as szár tartozik, úgyhogy nagyjából a tűzfalig be volt verve a szög. Kese viszont erős, fél óra múlva már lent figyelt a lökös a földön. Nem mondta el, hogy csinálta, bár a rombolást elnézve nem is akarom annyira tudni.

A sárvédők levételéhez az ajtókat is le kellett varázsolni, itt könnyű dolgunk volt, ugyanis 2 csavar fogta az jobb első ajtót, azok is jól körberohadva. Könnyítés rulz. Közben elkezdett róla potyogni a gitt, meg egyébként is gyanús volt, hogy jó 5 kilóval könnyebb, mint a bal első. Biztosan szétrágta egy antilop. Nem baj, nem a miénk.

A motor egyébként a méhész szerint kiváló állapotú volt, ezt kevésbé annyira támasztotta alá az olajbetöltő sapkán lévő "2 hete 40 fokos lázzal fekszik a gyerek otthon" állagú, 3 centi vastag takonyréteg, amit anno a gyárban még külön olajnak és víznek képzeltek el. Nem volt hengerfejes, dehogy. A fékszervó csöve elég egyedi módon megtoldalékolva lógott a kocsi alatt/mellett/fölött, a fékhatás bizonyára kielégítő volt így is a hölgy számára. A motorháztető támasztója elhajolva, aki lecsukta, bizonyára erősebb volt, mint okosabb, az első lámpák viszont makulátlan (ellentéte a makulás - a Téli berekben is volt egy Makula bácsi, ha jól tévedek) állapotban kémlelték a történéseket, 500 forintos darabáron vétek (nem Vtec) lett volna otthagyni őket.


Kimentettünk még egy szivargyújtót, egy kéziféket és egy tökéletes váltókulisszát - Kikának végre vissza tudom adni a másfél éve (egy hétre) kölcsönkért kilós kulisszáját - , valami VW-féle automata övek voltak a kocsiban, azok is a kezünkben maradtak, meg még kismillió apróság. Kese elhozta a jobb első sárvédőt, a köténylemezt, a hűtőt, a csomagtérfedelet. Mindezért a felhasználható alkatrészmennyiségért a pofátlanság határát súroló 9000 forintot csengettünk ki hirtelen felindulásból. Úgy érzem, megéri néha megbolygatni a méhkirálynőt.

Bréking nyúz: új fejléc van, a régit már untam. Várom a feedbackeket, mennyire jön be Nektek, vagy éppen megy ki.

5 megjegyzés:

papa írta... / 2010. március 14. 19:41  

jó ez a posztapokaliptikus dizájn

Maybe írta... / 2010. március 14. 20:13  

Köszönöm.

Nagy írta... / 2010. március 15. 21:07  

nem rossz...bár a bötűk nem nagyon tetszenek....
Merre van ez a méhkirálylány?

Kese írta... / 2010. március 15. 22:10  

Nem csütörtökön indultunk neki hanem pénteken.Jobb ez a dizájn.
Nagy:Messze

Maybe írta... / 2010. március 15. 22:36  

Kese: tényleg, javítottam. Thx. Na milyen lett a vas? Itthon van már?
Nagy: Háááááááááát... Privátban esetleg elmondom :D