A szarse, a birsalma, és a köcsög

Na. Végre volt pár történés. Egyre többen cseszegettetek, hogy írjak már valamit, de nem volt miről. Az elmúlt 2-3 hétben nagy vonalakban szar se történt, de megpróbálom élvezetesen leírni azt a szart se.
Például szedtem birsalmát. Fáról. Kezemmel. Meg speciális haditechnikai eszközökkel is. Meg szedtem körtét is.
Jaaaaaaah, megint itt járt Imike. Hozott fekete csíkot, ami helyenként pont 3 centi széles volt, ez felkerült a küszöbre, így messziről már tökre bele lehet magyarázni a dizájnba a Skoda Motorsport V betűjének az alját. Mer' ugye az így néz ki:


Kázmér oldala meg így:


Időközben megérkezett a köcsög is, amit a múltkor nyerészkedtünk. Kimentem fotózni, tökéletes volt az idő és a környezet. A lemenő nap sugarai simogatták a rothadó füvet, a halk vidéki szellő gyengéden dörgölte az orrom alá a sugárzó szeméttelep mennyei illatát. Azt hittem, ebből jó képek lesznek. Aha, persze, hogyne, telefonnal. Aztán amikor beizzítottam a KékFogat, és átlapátoltam a személyi számítógépem merevlemezére a pixelháború eredményét, egy parányi könnycsepp hagyta el körteszedéstől megfáradt látószerveim sarkát, majd hullott alá a végtelenbe.


Hát ez nagyon alja. Se színe, se szaga. Ami meg van, az meg nem ilyen. Mármint élőben. Lehet effektezni, szórakozni a kontraszttal, akkor is szar lesz.


Ez meg főleg. Pedig szerintem simán átjön a képen, mennyire tökéletes volt a beállítás, fotós tehetségem csak úgy szárnyalt, mint amikor a virág gyökér feletti, és szirom alatti része elkezd enni egy fagylaltot. Akkor is szár nyal. Ez van. Azért azt az oszlopot ki lehetne fotosoppolni, akkor szebb lenne a kép.

A szombati napon ellátogattam a kisterenyei körgyorsra, a legendás Salgó Rallyk egyik pályájára. Ez volt az a pálya, ami anno talán '94-ben megfertőzött, azóta vagyok ilyen hülye, hogy üvöltő motorhang az ébresztőm, és égett gumiszag nélkül nem vagyok képes elaludni. Na jó, ha sok babot eszek, az azért rásegít a fílingre. '97-ben ez a pálya így nézett ki.

Hát ma nagyon nem így néz ki. Nem is néz ki. Bámul. A rengeteg vérszomjas kátyú lesben áll, hogy mikor téphetik szét végre szegény Kázmérom védtelen futóművét. Ha lassan megy az ember, olyan mint a szántóföld, még a Dutra D4K traktorok önbizalomhiányos alapjáratát is egész élethűen utánozza a lengőkarok csattogása. 150 fölött kisimul az út, de akkor már a karter és a váltókereszttartó csókolgatja az aszfaltot a dobbantós részeknél. 160-nál tovább nem mertem neki nyomni, pedig amúgy egész széles az út, két roller még simán elfért volna mellettem.
Ettől függetlenül hatalmas fíling égett gumi-és fékszaggal végigveretni a pályán, szinte láttam a sebességtől elmosódó nézők tízezreit, hallottam a hangjukat, egy óriási időutazás volt az egész. Fantasztikus. Na igen, akkoriban még ennyi embert érdekelt a rally.


Szerintem ma is nagyobb lenne az érdeklődés, ha nem a Jenőke show-t nyomatnák mindenütt, és nem azzal kezdődne a híradó, hogy Hónalj Margitnak új melle van, Csonka Pici meg elütött egy fácánt betonkeverővel. De ha erre van igény...

Vasárnap meglátogattam Gabit, futári kötelességeim teljesítése után nekiestünk egy szelephézag- ill. gyújtásállításnak. Igen, már megint a gyújtás a téma. Lassan annyit írok róla, hogy a google beleőrül a metaadatokba. A szelephézagok teljesen rendben voltak, a legtöbb helyen megvolt az előírt 0.3-as érték. Egyedül a mértékegységgel volt gond, ugyanis ez eredetileg miliméterben van megadva, mi viszont centiben mértük a nullahármat. Csak jól hallottam, hogy mintha szelephangja lenne Kázmérnak... Ám Gabi nem ismer lehetetlent, 10 perc múlva már tökéletes volt minden.
Az alapelőgyújtás megérkezésem pillanatában 17 fokon volt. Ez pont egy szobahőmérsékleten tárolt villanyrezsó hőmérsékletével vetekszik. Feltéve, ha a szoba hőmérséklete is 17 fok. Mivel nagyon melegünk volt, meg a bundás kenyér is elkészült már, hosszas állítgatás után 12 fokon állapodtunk meg. Az eredmény meglepőbb, mint Baumgartner Zsolti pontszerző helye. Hatodikban még érezhetően húz az autó. Ötös váltóval. Na ezt csinálja utána valaki...

Szombaton meg újra Speed-Proex kupa, ezúttal Kiskunlacházán. Kocsi van, slick nincs, pénz nincs. Ha valaki kirabolná esetleg a Szabadság téren lévő OTP-t, akkor nem én voltam.

2 megjegyzés:

Car Mandiner írta... / 2009. október 6. 23:38  

Hát, megnéztem a videót, elősször azt hittem, az új nullásson dörgetnek. Most meg végigdöcögtem itt a múltkor, és a kerék által fellőt malomkerék, leszakította az ABS csatlakozóját. Ja, ha babot eszel, akkor fing leng, és nem filling.

Maybe írta... / 2009. október 9. 22:38  

Tudtam, hogy ki fogsz menni, ha már szóba került ;)